Orbán Balázs egyértelművé tette: kimaradunk a NATO Ukrajna-missziójából

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton

Orbán Balázs az InfoRádióban beszélt arról, hogy a kormány milyen stratégia mentén foglalkozik a szomszédos vagy éppen nemzetközi háborús helyzetekkel, illetve mit szeretne elérni a jelenleg kialakult és a továbbiakban is alakuló globális berendezkedésben.

„Ebben nekünk van egy általános stratégiánk” – kezdett bele okfejtésébe a miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, 

Majd úgy folytatta: „Minden olyan diplomáciai, gazdasági, politikai erőforrást, amink rendelkezésre áll, és ameddig képesek vagyunk az eseményeket befolyásolni, azt arra szeretnénk felhasználni, hogy a világban zajló konfliktusokban nyugtassuk a kedélyeket, a békés együttélés, a kölcsönösen előnyös kereskedés mellett szólaljunk föl.” 

Orbán szerint „természetesen ezek a konfliktusok részben tőlünk kívül erednek, és nincs hatalmunkban ezeket a konfliktusokat befolyásolni, de Magyarország pozíciója és a magyar kormány stratégiája ebben a rizikós, s nagyon sok veszéllyel terhelt világpolitikai átrendeződésben mindig a béke és a békés egymás mellett élés propagálása".

Orbán Balázs beszélt közben az átalakuló világról is, ami képes meglepetéseket okozni: „A hidegháború lezárását követően, a kilencvenes évek elejétől kezdve egy alapvetően neoliberális globalizációs modellen, kormányzási rendszeren és emberképen meg állameszményen alapuló világrend volt az, ami meghatározó volt, és ami viszonylagos rendet meg stabilitást hozott, de ennek a világrendnek a körvonalai, a kontúrjai bizonytalanná váltak, azt is mondhatjuk, talán erősebben fogalmazva, hogy ez a világrend mára megszűnt.”

Kifejtette: „azért szűnt meg, mert új hatalmi központok emelkedtek föl, újraindult nagyhatalmi versengés, a globalizáció egy új fokát, szintjét értük el. Új kihívások jelentkeztek, világjárványok és közvetlen reguláris háborúk következtében.”

Szerinte a következőt: „Mi a gazdasági berendezkedésünket és az országstratégiánkat a konnektivitásra építjük, vagyis a kapcsolatoknak nem a leépítésére, hanem további kiépítésére és elmélyítésére.”

Felidézte azt is, „Magyarország történelmi történelme, geográfiai helyzete, tehát földrajzi adottságai, a gazdaságunk szerkezete az mind arra predesztinál minket, hogy ha ilyen stratégiát követünk, akkor tudunk ennek az újonnan kialakuló, egyelőre még csak kontúrjaiban látszódó világrendnek nyertesei, egyfajta közép-európai kulcsállam lenni.”

Arra a kérdésre pedig, hogy Magyarország tehet-e valamit, ha a NATO közösen elhatároz egy Ukrajna-missziót, ezt válaszolta: „Magyarország már most is jelezte, hogy egy úgynevezett opt outot, 

Orbán Balázs szerint „mivel a NATO egy védelmi szövetség, nekünk a kötelezettségeink odáig terjednek, hogy ha egy tagállamot támadás ér, akkor Magyarország is ennek a tagállamnak a segítségére siet és vice versa”. 

Ennek a megállapodásnak azonban van egy másik része is, „van egy olyan NATO-n belüli megállapodás, hogy a magyar haderő fejlesztésre mennyi forrást kell fordítani". Szerinte „ennek mi évek óta – egyébként a NATO-tagállamok kisebbségét tömörítő elit csoportba tartozóan – eleget teszünk, vagyis két százaléknál többet fordítunk a magyar haderő modernizációjára és a magyar hadsereg megerősítésére a költségvetésből. Ezt a feladatunkat ellátjuk, de

Majd hangsúlyozta: „Amíg ez a kormány képviseli Magyarországot ezeken a megállapodásokon, addig ez nem is fog bekövetkezni.”

A teljes beszélgetés alább hallgatható/nézhető végig: