A román miniszterelnök nem kertelt: „Kötelező katonai szolgálat? Kizárva!”
Ma már nem lehet erre kötelezni az embereket – véli Marcel Ciolacu.
A hosszúra nyúlt 19. század az első világháborúval egy szempillantás alatt ért véget, s ez az éles cezúra az avantgárd mozgalmak előretörésével az összes művészeti ágban, így a képzőművészetben is azonmód éreztette hatását. A magyar és szász gyökerű Mattis Teutsch János (1884–1960) festészete még a látványhű felfogásból indult, ami szilárd alapokat teremtett az 1910–20-as évekre az expresszionizmus felé nyitó, egészen az absztrakcióig eljutó korszakához, amely leginkább a német Der Blaue Reiter csoport és a Der Sturm folyóirat művészet-felfogásával rokonítható. Mattis Teutsch meghatározó, legismertebb időszaka a két világháború közé tehető, amikor Berlin, Róma, Párizs vagy éppen Chicago galériáiban kiállított alkotásaival kapcsolódott be a nemzetközi művészeti vérkeringésbe – miközben végig hű maradt szülővárosához, Brassóhoz.