A legbritebb skót, a legskótabb brit, lovagok, királyok, parancsnokok és persze James Bond megformálója: kilencvenéves korában elhunyt a színészlegenda Sir Sean Connery. Nekrológunkban a legendás színészre emlékezünk.
Paár Ádám írása; fotó: Reuters
James Bond az angol imázs szimbóluma. Sokak számára a 007-es testesíti meg azt, amit a külvilág az angolokról gondol: hűvös, mindig józan, sosem veszíti el a fejét, és szereti az előkelőséget. Ironikus, hogy a modern kor legangolabb hősének bőrébe az idők során skót (Sean Connery), ír (Pierce Brosnan) és walesi (Timothy Dalton) színész is bújt. De mondhatjuk azt is: a szereposztással kimaxolták a britséget.
Talán nem véletlen, hogy Bondot soha nem dobták be akcióként Észak-Írországban, s vélhetően nem csak azért, mert a Karib-tenger, India vagy Törökország egzotikusabb látvány, mint egy belfasti lakótelep. Az alkotók ügyeltek arra, hogy a Bond-történeteket kicsit távolítsák az aktuális brit problémáktól, még ha a Szovjetunió gigantikus alakja föl is sejlett a háttérben.
Az első James Bond-filmsztár Sean Connery volt. Bond és Connery kölcsönösen sokat köszönhetnek egymásnak: az 1960-as években a skót színész arcával azonosították a 007-es ügynököt, és néhány mellékszerepet követően a James Bond-filmek indították el a színész karrierjét.
Sean Connery 1930. augusztus 25-én született Edinburghb-en, Skócia fővárosában. Mindig büszkén emlegette munkásosztálybeli származását.
Fél tucat foglalkozás után egy musicalban szerepelt, és 1957-ben elérte első filmszerepe. Öt év múlva, 1962-ben megkapta a Ian Fleming regényéből forgatott Dr. No című akciófilm főszerepét. Ekkor bújt először a 007-es bőrébe, és innentől nem volt megállás a színészi pályán.
Bár Connery nem kedvelte túlzottan James Bond karakterét, hiszen a skót munkások leszármazottja és a gazdag skót fegyverkereskedő extravagáns életmódot kedvelő, brit birodalmi szolgálatba állt fia között nem lehetett volna elképzelni nagyobb társadalmi és mentalitásbeli különbséget. Mondjuk meg őszintén: Connery, a skót regionalista mozgalom híve számára a királynő titkosügynöke egy skót áruló volt. Bond aligha lehetett volna a brit titkosszolgálat tagja, ha magára tetováltat egy Scotland forever (Skócia mindörökké) föliratot. Pedig pontosan ez állt Connery egyik tetoválásán (a másik szüleinek állított emléket).
Emellett Connery mindig támogatta az 1934-ben alapított Skót Nemzeti Pártot,
vagy – angol szemmel – nacionalista.
A skót öntudathoz mindig hozzátartozott az érzés, hogy ők közösségelvű, a szociális értékek iránt elkötelezettebb nép, mint az angol. Az angolok oldaláról pedig gyakran fölemlegették népsztereotípiaként az ábrándos, romantikus, anarchiára hajló kelta jellemet, amely – szerintük – kulturálisan konzervatívabb, szociálisan radikálisabb, mint az angol habitus. Hogy ez valakinek irritáló,vagy tiszteletre méltó, egyéniség kérdése. A neves színész még idős korában, 70 és 80 között is gyakran mutatkozott nyilvános rendezvényeken kiltben (amit pontatlanul neveznek „skót szoknyának”).
Sorra következtek a Bond-filmek, mind Connery főszereplésével: Oroszországból szeretettel, Goldfinger, Tűzgolyó, Csak kétszer élsz, Gyémántok az örökkévalóságnak.
ezért kipróbálta magát más szerepekben is. Nem akarta skatulyaszínész lenni. Az 1970-es és 1980-as években számos nagy sikerű szerep fűződik nevéhez: Az aki király akart lenni, A híd túl messze van, A nagy vonatrablás, A rózsa neve, majd az Aki legyőzte Al Caponét, amellyel elnyerte 1988-ban az Oscar-díjat a legjobb férfi mellékszereplő alakításáért.
Connery két Robin Hood-adaptációban szerepelt. A sherwoodi erdő bujdosóinak kapitánya angolszász mivolta ellenére közelebb állt Connery mentalitásához, mint az angol nagyhatalmi állást védő Bond. A Robin és Marian című film az idős Robin Hoodot mutatta be, majd a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című mesés elemekkel dúsított kalandfilmben Oroszlánszívű Richárd király bőrébe bújt. A két Robin Hood-mese mellett
mint a Vadászat a Vörös Októberre Marko Ramius kapitánya vagy A szikla öreg kommandósa.
Nagy élvezettel játszotta a skót identitáshoz közeli ír és kelta karaktereket, mint az Aki legyőzte Al Caponét idős New York-i zsaruja vagy Az első lovag Artúr királya. Jellegzetes szakállas, markáns, szikár arcával jól illett a középkori témájú filmekbe. Feltétlenül meg kell említeni, hogy az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című kalandfilmben a – James Bondhoz vagy Robin Hoodhoz – hasonlóan popkulturális ikonná vált régész apját játszotta.
Az 1990-es évek végétől egyre ritkábban állt kamerák elé. Közben számos kitüntetést nyert: többek között az Európai Filmdíjat, és az Amerikai Filmintézet Életmű-díját.
Connery nem szerette Bondot, de vitathatatlanul ez a szerep indította el karrierjét. Most már az első 007-es ügynök a mennyországban őrködik a rend és biztonság fölött.
A színész szigorúan nézni most is nagyon tud, és a tőle megszokott széles gesztusok sem maradnak el, de a végtelenül pongyolán megírt Az utolsó vadászatot ő sem tudja megmenteni. A Cinegón látható westerndráma az amerikai történelem egyik súlyos bűnéről beszél.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól.
„Ha Isten megsebez, azzal közelebb szólít magához.”
Már a trailer is felkavaró: életrajzi film készül az orosz elnök életéről.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
