Nyitókép: Mandiner-archív
Interjú: Bakodi Péter
Készen áll Kína a globális vezető szerepre? Trumpnak vagy Bidennek örülnének jobban? Hogy látják Magyarországot Pekingből? A Danube Institute meghívására Budapestre látogató Jan Hszüetonggal, az egyik legelismertebb kínai felsőoktatási intézmény, a pekingi Csinghua Egyetem dékánjával beszélgettünk.
***
Világunk sokat változott az elmúlt években. Elég ha csak a Covid-járványra és máig tartó következményeire, az ukrajnai háborúra, vagy az izraeli-arab konfliktus kiújulására gondolunk. Melyek Kína fő külpolitikai céljai ebben a dinamikusan változó nemzetközi környezetben?
Úgy gondolom, hogy ezek a jelenségek valóban nagyon súlyos kihívást jelentenek Kína számára. A kínai kormány egyértelműen száz éve nem tapasztalt változásként határozta meg a jelenlegi trendet, ami negatívan hat Kína érdekeire, stratégiai céljaira, nemzeti újjászületésére és minden bizonnyal az ország fejlődésére is. Így tehát Kína aggódik amiatt, hogy új globális rendet kell kialakítani. Ha a jelenlegi trendeket nem tudjuk nagyon hamar átalakítani vagy visszafordítani, akkor valahogy meg kell állítanunk. Ha nem tudjuk megállítani, akkor legalább lassítanunk kell. Éppen ezért Kína fokozottabb nemzetközi együttműködésre, valamint a gazdasági globalizáció újraindítására és folytatására szólít fel.
A jelenlegi trend tulajdonképpen egy ellenglobalizáció.
Gazdaságilag ez azt jelenti, hogy csökken a globális együttműködés, politikai szempontból pedig a globális kormányzás szorul háttérbe. A nemzetközi biztonság tekintetében ugyancsak súlyos eredményekkel jár, ugyanis sokkal véresebb fegyveres összecsapások robbannak ki. Szóval ez egy nagyon negatív helyzet.
Ahogy a globalizmus eszméje halványulni látszik, új hatalmi blokkok létrejötte kezd körvonalazódni. E tekintetben hogyan látja az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés jövőjét?
Amikor a jövőről beszélünk egy világos időtávra van szükségünk. Nem tudom megmondani, mi lesz 20-30 év múlva. De ha arról beszélünk, hogy mi fog történni a következő 10 évben, akkor úgy gondolom, hogy a kínai kormány át fogja állítani az „Egy övezet, egy út”-projektek fókuszát a közlekedésről és az infrastruktúráról a digitális infrastruktúrára. Ennek az az oka, hogy a digitális gazdaság egyre nagyobb arányban részesedik a globális GDP-ből. Az adatgazdaság több vagyont halmoz fel, mint a nem digitális gazdaság. Tehát ha az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés nagyobb gondot fordít az országok közötti együttműködés fejlesztésére, akkor az minden résztvevőt segít abban, hogy vagyonukat gyorsabb ütemben növeljék.