Nem Balog államtitkár a hülye

2012. március 26. 8:26

Fliegauf Bence
FN24
Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány. Interjú.

A film elején felirat tájékoztatja a nézőt arról, hogy mi történt Magyarországon 2008-2009-ben, és arról, hogy a filmet ugyan a cigányok elleni sorozatgyilkosság inspirálta, de tényszerűen nem az eseményeket vagy azok egy részét mutatja be. Ez a felirat már Berlinben is látható volt?

Persze.

Akkor mi szüksége volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Berlinálén kis tájékoztató brossúrában minderre külön felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét?

Ezt tőlük kellene megkérdezni. Már korábban is elmondtam, hogy ez az egész egy hibás PR-akció volt. Fontos, hogy nem Balog Zoltán államtitkár volt itt hülye. Ő nem PR-szakember, ő egy államtitkár. Akik kitalálták ezt a PR-akciót, azok viszont teljesen hülyék voltak. (...)

A filmben a kisfiú – az egyik gyilkosság helyszínén – véletlenül kihallgatja két rendőr beszélgetését. A helyi erő azt magyarázza a pesti kollégának, hogy nem a dolgos cigányokat kellett volna »megcsinálni«, és ő pontosan tudja, hogy inkább kiket. Azt is kifejti, hogy a cigánygyerekeknek van egy szomorú tulajdonságuk: felnőnek, »és akkor már baszhatod«. A pesti rendőr erőtlenül próbál vitatkozni ezzel a nézettel. Ezek szerinted tipikus vélemények, attitűdök ma Magyarországon?

Miközben végigjártam a krízisövezeteket, találkoztam több rasszistával is. Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány. S mint mindennek, e torz és buta gondolkodási sémának is állandóan visszatérő elemei, tartalmi rímei vannak. Ez a jelenet erre reflektál. Magyarországon ezt lehet hallani.

Amellett, hogy a film bemutatja az állandó félelmet, azt a környezetet is pontosan ábrázolja, amiben a mélyszegénységben, nyomorban tengődő családok kénytelenek élni. Ha jól tudom, Cegléd környékén, Csemő mellett forgattátok a filmet. Hogy találtátok meg a helyszínt?

Csemő egy nagyon takaros kis hely, gyönyörű kis falu. Ott rendben vannak a dolgok. Van egy tanyagondnok, aki jóban van mindenkivel, és a polgármester asszony is támogatja. A település környékén viszont van egy csomó elhagyott tanya, ami nekünk azért volt jó, mert úgy be tudtuk rendezni ezeket, ahogy nekünk kellett. És nem akartam azt, hogy bemegyek, mondjuk Borsodba, vagy más olyan helyre, ahol már izzik a levegő. Ez érdekes lett volna, persze, de nem lehetett volna forgatni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 71 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány."

Jogos kérdés. Válasz nélkül!

Ahogy az interjúból kiderült, már a kérdés feltevése is azt jelenti, hogy rasszista vagy.

Válaszok:
Karvaly | 2012. március 26. 8:49

Persze itt is érdemes a teljes interjút elolvasni, iskolapéldát mutat a kérdező Balla, hogy kell alákérdezni a kedves interjúalanynak.

Hazug film, hazug embereknek.

„Kérdezték, miért a cigánygyilkosságokról csinálok filmet, miért nem arról, hogy az öreg nénit megölte egy cigány.
S mint mindennek, e torz és buta gondolkodási sémának is állandóan visszatérő elemei, tartalmi rímei vannak.”

Dieter Kosslick, a (Berlini Biennálé) filmfesztivál igazgatója a seregszemle előtt néhány nappal úgy fogalmazott, kiválónak tartja a magyar filmet. "Nem is válogattuk volna be a versenybe, ha nem látjuk esélyesnek" - mondta.

Napjainkban sok sikeresnek mondott, különféle díjakkal dekorált magyarul beszélő „művész” felismerte, hogy a „siker útja” a magyarok gyalázásán, befeketítésén keresztül vezet.

Régen, amikor még a forint többet ért, mint most, ilyen pénzért akármilyen aljasságra kész alakok mentalitását így jellemezték:

„Egy forintért egy tetűt elhajt Vácig.”



A „művelt nyugaton” sikereket elérésére törekvő magyarul (is) beszélő (élet)művészek felismerték,
mi a „conditio sine qua non”

azaz a feltétel ami nélkül nincsen siker: a témaválasztás:

A magyarországi kisebbségek sanyarú sorsával kell foglalkozni, akik ki vannak szolgáltatva a gonosz rasszista/fasiszta magyarok perverz indulatainak.

Flieghauf Benedek is ennek megfelelően választott témát.

Ő is „piacról él”.

Ez a film PC, ennyi. Pesty legalább mert széllel szemben ...

Szépen elvitatkozgattok a filmen, miközben azt nem veszitek észre, hogy ez a manus ki és mi is tulajdonképpen.
Ez a legveszélyesebb fajta. Sunyi és alattomos.
Karrierista ugyanakkor és a karrierépítést praktikus módon összekapcsolja a szemét lelkivilágával.
Az egész film azért aljas, mert egyéni karriervágyból egy olyan társadalmi sebben turkál, amely a mai Magyarország egyik legaktuálisabb problémája és ezt a problémát a legmocskosabb módon ferdíti el.
Ugyanakkor, színtiszta szakmai haszonlesésből a hazáját érhető negatív benyomások iránt is teljesen közömbös.

Vagy lehet, hogy ez nem igaz?
Lehet, hogy a film ez irányban is szándékoltan célzatos?
Lehet, mert erről az alattomos, ám disztingváltan szemét manusról bizony ezt is el tudom képzelni.

Nem. Sokkal inkább kultúra, mint szegénységfüggő.
Gondolom, a te fogalmaid szerint is szegénységben (sőt, mélyszegénységben) élt a munkahelyén éhen halt nő, mégis eljárt dolgozni, ahelyett, hogy otthon sajnáltatta volna magát vagy elment volna bűnözni.

Ha nem dokumentum fim, akkor hogyan lesz aktivista a rendezőből?

Nem tudom, aki látta a filmet:

Kapunk választ arra, hogy hogyan tudtak a munkanélküli csóringerek milliós értékű fegyvereket vásárolni?

Kiderül, hogy a magyar titkosszolgálat miért is hagyott fel fél évvel korábban a csoport megfigyelésével?

Magyar kisgyerek vagyok. Ellopom a padtársam tolltartóját. Anyám letol. Tanárom letol. Gyóntatópapom letol. Előbb-utóbb vissza kell adnom a rothadt tolltartót, és akkor meg az egész osztály letol. Több tolltartót nem lopok.

Cigány kisgyerek vagyok. Ellopom a padtársam tolltartóját. Anyám letol? Talán. Tanárom letol? Nem tudja meg. Gyóntatópapom? Ezt most hagyjuk. Vissza kell adnom a rothadt tolltartót? Nem, mert a rothadt magyarok többet is loptak tőlünk.

Ilyesmiken múlik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés