Elemzők szerint egyelőre nem lehet megítélni a bankadó esetleges korábbi kivezetésének reálgazdasági hatásait, azonban abban egyetértenek, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték párhuzamos jelenléte már meghaladná a bankok teherviselő képességét.
Elemzők szerint egyelőre nem lehet megítélni a bankadó esetleges korábbi kivezetésének reálgazdasági hatásait, azonban abban egyetértenek, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték párhuzamos jelenléte már meghaladná a bankok teherviselő képességét.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a miniszterelnök keddi kijelentése kapcsán az MTI megkeresésére kifejtette: jövőre már nem érintené annyira drasztikusan a hitelintézeteket a bankadó, mint a korábbi években, de a tranzakciós adóval együtt már meghaladná a lehetőségeiket. Az eredeti tervek szerint a bankadó felét vezette volna ki a kormány a jövő évtől, de Török Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: miután a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés költségeinek egy részét le lehetne írni ebből az adóból, így már nem lenne olyan brutális, mint az előző három évben volt. Még kérdéses, hogy a tranzakciós illetékből mennyi terheli majd a bankokat, és mennyit háríthatnak át az ügyfelekre, de az biztos, hogy a kétféle adó együtt már meghaladná a teherviselő képességüket – mutatott rá az elemző.
Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy amíg a pénzügyi tranzakciós illeték részletei – például az abból várt költségvetési bevétel – nem ismertek, addig nem lehet megítélni a bankadó kivezetésének reálgazdasági hatásait. Ha például csak a tranzakciós illeték marad, és abból – a jelenlegi terveknek megfelelően – 130 milliárd forintos bevétellel számol a kormány jövőre, akkor pozitív hatása lehet a hitelezésre a bankadó kivezetésének. Ez a hatás ugyanakkor nem érvényesülne, ha magasabb bevételre lenne szükség a tranzakciós illetékből a bankadó kiesése miatt – mondták elemzők. Hozzátették: a bankadó esetleges kivezetése miatt keletkező költségvetési lyukat egyébként is be kell tömni.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A volt SZDSZ-es politikus most ünnepelte 85. születésnapját.
Jön egy narcisztikus pszichopata, lemondásra szólítja fel a kormányt, és a kormány majd megrettenve lemond. És nem így lesz.
