Magyar Péter tüntet, a Gyurcsány-párthoz közel álló portál milliókat éget el Facebook-hirdetésre – így kampányol a baloldal 2024-ben
Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
A német fővárost ismét bevették a magyarok. De ne keressünk analógiákat Hadik András és legendás huszárjai 1757-es haditette – Berlin megsarcolása – és a 2020-as évek között: elegendő, ha mintegy száz évet megyünk vissza az időben. Se szeri, se száma ugyanis azoknak a magyar festőknek, szobrászoknak, filmeseknek, építészeknek és fotósoknak, akik az 1910-es évektől egészen Hitler 1933-as hatalomra kerüléséig alkotóként, illetve kiállító művészként hosszabb-rövidebb időt töltöttek Berlin pezsgő művészeti közegében. Az első világégés társadalmi változásai nyomán kibontakozó korai avantgárd időszakában járunk, amikor a porosz főváros hedonista közege a kortárs művészet fő gyűjtőpontját jelentette a nyugati világban – Párizstól is elvéve az elsőség dicsőségét. A magyarok ráadásul nemcsak a kibic szerepét töltötték be ezekben az években, hanem Moholy-Nagy Lászlótól Breuer Marcellen és Kassák Lajoson át Munkácsi Mártonig alakítói is voltak a korszak egyetemes vizuális kultúrájának. A Collegium Hungaricum Berlin kezdeményezésére nagyszabású kiállítás nyílt a német főváros meghatározó modern művészeti központjában, a Berlinische Galerie-ben. Bátran kijelenthetjük: a Ralf Burmeister és Zwickl András kurátorok munkáját dicsérő tárlat az eddigi egyik legjelentősebb, ami 20. századi magyar alkotók munkáit mutatja be Németországban. Rávilágít arra a tényre is, hogy a magyar művészek nem egyszerűen inspirálódtak, de olykor szerves formálói voltak a korszak művészeti áramlatainak a konstruktivizmustól az új tárgyilagosságon és az expresszionizmuson át a riport- és szociofotográfiáig. A kiállított művek Magyarországról, illetve osztrák, német, francia, angol, valamint holland köz- és magángyűjteményekből érkeztek Berlinbe. A mintegy kétszáz alkotás között festményeket, szobrokat, grafikákat, fotókat, filmeket és építészeti terveket egyaránt találunk. A már említett alkotókon túl a teljesség igénye nélkül Bernáth Aurél, Besnyő Éva, Czóbel Béla, Ferenczy Béni és Ferenczy Károly, Kádár Béla, Kernstok Károly, Mattis Teutsch János, Scheiber Hugó és Tihanyi Lajos munkával találkozhat a nagyközönség.