A magyar impresszionista: Ferenczy Károly emlékezete
2022. április 07. 19:01
Fordulatot jelentett a 19. század végi magyar festészetben a nagybányai művésztelep megalapítása. A meg nem értett Szinyei Merse Pált leszámítva a festőiskola képviselte a magyar kultúrában a Franciaországban kialakult impresszionista irányzatot. Az eredetileg egy Leroy nevű újságíró által gúnynévként használt impresszionizmus a nagybányaiak révén terjedt el Magyarországon. Portrénkban a nagybányai művésztelep egyik jelentős személyiségét, a 105 éve, 1917 tavaszán elhunyt Ferenczy Károlyt mutatjuk be.
2022. április 07. 19:01
p
12
0
3
Mentés
Írta: Paár Ádám
Ahogyan Franciaországban, úgy Magyarországon a középosztály eredetileg értetlenül állt a pillanatnyiság illúzióját megragadni kívánó festők munkássága előtt. Lassan érlelődött az a folyamat, hogy az impresszionizmus elfogadást nyert a magyar közönségben. Az elnevezésért egy Leroy nevű gúnyolódó újságíróé az érdem, aki ne is sejtette, milyen jót tesz a fiatal művészeknek. A 19. század végét még a historizáló festészet jellemezte Magyarországon, Székely Bertalan és Benczúr Gyula munkássága.
Ám a modernizmus friss szellemisége lassan átjárta a budapesti műtermeket és szalonokat.
A magyar festők több nemzedéke tanult Münchenben. I. Miksa bajor király (1806-1825), éppúgy, mint utódja, I. Lajos király (1825-1848) „Isar-parti Athénná” fejlesztették a bajor fővárost, egyebek mellett a Képzőművészeti Akadémia megalapításával és támogatásával. Miksának valahogyan kozmetikáznia kellett azt, hogy elfogadta Napóleontól a királyi koronát, ami csábítóbb volt, mint a választófejedelmi cím. A bajorok idejében észbe kaptak, és átálltak a Napóleon-ellenes koalíció oldalára, így a korona megmaradt a Wittelsbachok fején.
Poroszország megelőzhette sok mutatóban Bajorországot: lehetett a német Spárta (ahogyan a porosz reakciósok büszkélkedtek, és ahogyan a német demokraták gúnyolták), lehetett gyorsabban iparosodó, mint Bajorország, s nemkülönben maga köré gyűjthette a németség többségét kitevő evangélikusokat. Ám a katolikus, és frissen királyi címet szerzett bajor Wittelsbachok azon a területen építkeztek, amelyhez a legjobbak voltak München adottságai: a művészetek, a kultúra terén.
A német kultúra modern fellegvára lett a szülője a magyar impresszionizmusnak,
legalábbis egyes személyeken keresztül.
Ferenczy Károly: A Bertalan-kert
Az 1824-ben alapított Képzőművészeti Akadémia padjait sok magyar koptatta. Sőt, akadt magyar professzor az intézményben: Benczúr Gyula. 1886-ban Hollósy Simon magánakadémiát alapított Münchenben. Itt tanult egy Freud Károly nevű festő, aki később magyarosította nevét Ferenczyre. A bánáti német családból származó ifjú előbb a magyaróvári akadémián tanult mezőgazdászatot. Ám a fiatalember jobban szerette rajzolni a természetet, mintsem – a szó szoros és átvitt értelmében – igába hajtani. Így jött az ötlet, hogy festészetet tanuljon. Mint minden festőtanoncnak a korban, az útja az „Isar-parti Athénba” vezetett. Az ugyancsak a bajor fővárosban tanuló Réti István Bohémek karácsonya című 1893-as festménye hűen visszaadja az idegenbe szakadt magyar művészek összetartását.
1896-ban hat festő – Ferenczy, Hollósy, Réti, Thorma János, Csók István és Iványi-Grünwald Béla –
együttes döntésével művésztelep alakult Nagybányán.
Egy véletlennek köszönhető a máramarosi kisváros kiválasztása. Máramaros megye megbízásából Hollósy vállalta a kisváros közelében lévő huszti vár megfestését. Egész Európában divat volt a művészek körében a kivonulás a nyüzsgő nagyvárosokból a vidékre, az olajszagú műtermekből a természetbe. Az 1835-ben alakult barbizoni iskola volt az első fecske, bár itt még nem az impresszionista, hanem a realista tájképfestők alkottak. Hasonló művésztelep nyílt az oroszországi Abramcevóban és a dániai Skagenban.
Az új festészeti irányzatok mögött a perifériák lázadása visszhangzott, különösen a kelta régióé, de a katalánoké és dánoké is. A francia művészek fölfedezték az érintetlen, vadromantikus, tenger ostromolta Bretagne-t, amely kelta kultúrájával és royalista miliőjével minden volt, csak nem tipikusan francia. A katalán művészeti reneszánsz, éppúgy, mint a skót szecesszió, rebellis kihívást intézett Madrid és London ellen, ahogyan München szelleme Poroszország ellen.
És az Osztrák-Magyar Monarchiában? Itt egyszerre kellett lázadni Bécs és a „magyar ugar” megrögzött kulturális hagyományai ellen. Nagybánya az ország északkeleti területén feküdt, távol Budapesttől, még távolabb Bécstől, vagyis a politikai és akadémiai centrumoktól.
Aki el akart vonulni a civilizációtól, az megtehette.
Ferenczy Károly: Nyilazók
Máramaros, a Keleti-Kárpátok belső vonulatában fekvő Gutin, a zöld mezők és havas hegyormok hálás témát, a pásztorok, parasztok és cigányok pedig olcsó modelleket jelentettek a festők számára. Állítólag Hollósy így kiáltott föl a művésztelepnek szánt szénapajtát látva: „Disznóól – lesz, ha majd birtokba vesszük.”
A nagybányaiak 1897-ben mutatkoztak be a Műcsarnokban. A klasszikus festészet hívei fanyalogtak, a modernek azonban lelkesedtek. Elég Bródy Sándort idézni: „Jövök a régi műcsarnok sötét termeiből és a szemem káprázik. A magyar festők nagy jövőjét láttam ott felragyogni.”
Ferenczy festészete a nagybányai évek alatt jelentősen változott. Eleinte az úgynevezett „finom naturalizmus” mestere volt. A müncheni évek alatt művészeti tekintetben a szimbolizmus, vallásfilozófiailag a panteizmus érintette meg Ferenczyt. Kevés olyan festő volt, aki tudatosan törekedett a fény-árnyék, levegő és napfény hatásainak érzékeltetésére, mint Ferenczy. Ahogyan Balzac újra meg újra átírta regényeit, Ferenczy újrafestette a képeit. Állandó témája a vallás (Királyok imádása, Hegyi beszéd, Háromkirályok, Józsefet eladják testvérei), a táj (Gesztenyefák, Dombtetőn, Nyári reggel, Márciusi est), és a női aktok (Női akt vörös háttérrel, Női akt korállal, Alvó cigányleány, Cigánylány).
A 20. század elején Ferenczy csillaga emelkedett.
Kinevezték a Mintarajziskola tanárává, majd megalapította az idős Szinyei Merse Pállal, valamint Rippl-Rónai Józseffel a Magyar Impresszionisták És Naturalisták Körét (MIÉNK). Az egyesület célja az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson azoknak a művészeknek, akik kiszorultak modernizmusuk révén a klasszikusok által uralt Műcsarnokból. 1911-ben a MIÉNK zsürimentes kiállítást rendezett, amelyre az egyesület tagjai szabadon beküldhették alkotásaikat. A Műcsarnokba befogadást nem nyert alkotók bemutatkozhattak a decemberi ellenszalonon. Ugyanebben az évben a Nagybányai Festők Társasága megalakult, Ferenczy ennek elnöke lett. Rómában pedig öt képét állították ki. A művészeti viták megosztották a MIÉNK-et, és 1909-ben az úgynevezett Nyolcak kiválásával az avantgárd első fecskéi is megjelentek a magyar égbolton.
Ferenczy Károly: Festőnő
Az I. világháború sem akadályozta Ferenczy pályáját. 1916-ban gyermekeivel közös kiállítása volt az Ernst Múzeumban. A következő évben, március 18-án hunyt el.
Gyermekei – Noémi, Béni és Valér – egyaránt művészek lettek.
A nagybányai iskola, minden viszontagság ellenére, működött tovább. Angol, francia, svájci, sőt indiai festő is akadt a művésztelepen alkotók között. Közben az I. világháború öldöklései, majd forradalmak és ellenforradalmak, vörös, fehér és fekete színű terrorok kavarogtak, és mindez nem kedvezett a nyugodt alkotómunkának.
A trianoni békeszerződés következtében a festőiskola Romániához került, és végül megszűnt 1937-ben. A poszt-nagybányai – vagyis posztimpresszionista – stílus azonban elszakíthatatlan a magyar kultúrától. Sokak számára mai napig az impresszionizmus „a” magyar festészet. Holott, mint Ferenczy sorsa mutatja, hosszú utat kellett megtenni idáig.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
Újabb titokról hullt le a lepel a világ legrejtélyesebb festménye kapcsán: a geológia és a művészettörténet keresztezése kellett hozzá, hogy kiderüljön, hol készült a Mona Lisa.