Orvosi rabszolgamunka vagy kommunista segítség?

2022. november 12. 11:20

Mi Kuba legfőbb exportcikke? A cukor? Már régóta nem. A szivar? Ez is jól tartja magát, de azért nem az első. A fehér köpenyes munkaerő? Telitalálat! A külföldön dolgozó orvosok hazautalásai több mint 10 milliárd dollárt (több mint 4000 milliárd forintot) hoznak a havannai rezsim konyhájára.

2022. november 12. 11:20
null

Pósa Tibor írása a Makronómon.

A közelmúltban az egyik legszegényebb olasz tartomány, Calabria vezetője, Roberto Occhiuto jó hírekkel szolgált a környék lakóinak. Kitörő örömmel azt közölte, hogy a tartományban nem lesz több kórházbezárás, ugyanis Kuba kormányával sikerült egyezséget kötnie arról, hogy Havanna ötszáz egészségügyi dolgozóval segíti ki Calabriát. Az olasz tartomány területén lévő 42 kórházból az utóbbi időben 18-at be kellett zárni a személyzet hiánya miatt, miközben az orvosi kezelésre kiadott várólisták a Holdig érnek. 

Havannában dörzsölik a tenyerüket

Ilyen még nem volt, hogy egy nyugati ország egész térségében a kubai egészségügyi rendszer orvosok küldésével enyhítsen a munkaerőhiányon. Dél-Amerikában ez megszokott, ahol tízezerszámra dolgoznak kubai orvosok, de a fejlett Nyugaton ilyen tömeges létszámban eddig még nem volt erre példa. A 2020-as koronavírus-járvány első hullámában Lombardiában volt kiemelkedő az áldozatok száma, itt egy kisebb kubai orvoscsapat már segédkezett. A kubai illetékesek az olaszországi hírekre elégedetten dörzsölhették a tenyerüket. 

A forradalom első éveit követően még Fidel Castro fogalmazta meg a kubai szocializmus két alapvető tételét: minden állampolgárnak ingyenes lesz az oktatás és az egészségügyi ellátás. Nagy lendülettel belefogtak tanárok és orvosok képzésébe. Amikor észrevették, hogy ez a képzés messze túlnő a hazai igényeken, akkor se mérsékelték, hanem rátettek még egy lapáttal. Közben ugyanis rájöttek, hogy ez milyen kiváló “fegyverként” szolgál - ma már soft powernek neveznénk -, és a társadalmi haladásban elért eredményeket mutatja meg a világnak. 

Előbb Algériába küldtek egészségügyi személyzetet a ‘60-as évek elején a hazatérő francia orvosok helyébe, majd sorban jöttek a baráti dél-amerikai és karib-tengeri államok. Afrikában a függetlenséget kivívó országokban is hiány volt gyógyító kezekből.

Elég hamar leesett a kubai vezetésnek, hogy ezzel az egészségügyi segítségnyújtással nemcsak szolidaritását fejezheti ki, hanem bőven szert tehet dollárjövedelemre is,

amelynek az ország 63 év óta nagy híját látja. A kubai doktorok ugyanis nem válogathattak abban, hogy mely országba, mely övezetbe mennek dolgozni. Szigorú előírás alapján, államközi szerződésekkel megerősítve az adott ország adott helyén kellett besegíteniük. 

Fehér köpenyes munkaerő a fekete olajért cserébe

“Fehér köpenyes kubai hadseregnek” is hívták azokat, akik elvállalták, esetleg némi “rábeszélés” hatására mondtak igent arra, hogy belépnek ebbe a szolgálatba. Mára őrületesen felduzzadt ez a kezdeményezés. A világ majd 70 országában több mint ötvenezer kubai orvos van jelen. Elsősorban a fejlődő államokban. 

Kuba bevétele az orvosexportból becslések szerint meghaladja a 12 milliárd dollárt (több mint 4800 milliárd forintot), ami több, mint a közép-amerikai ország turizmusból származó jövedelme. 

Dél-Amerika szinte minden országában szolgálnak kubai orvosok. Venezuelában számuk a húszezret is meghaladja. 

Kuba gyakorlatilag fehér köpenyes munkaerővel fizetett a venezuelai olajért.

Nehogy azt higgyük, hogy a kubai orvosokat hiperszuper klinikákon alkalmazzák! Lehet amazonasi kis falu vagy hegyekben lévő település, de például Venezuela fővárosában, Caracasban is szolgálnak, ahol mindennapos a lőtt sérülés. A doktornak a fejéhez szorított revolverrel kell dolgoznia. 

A kubai orvosok nagy száma miatt a fogadó ország alacsony bért fizet nekik, eldugott helyeken, napi tizenkét órában kell helytállniuk, ahol nincs sem gyógyszer, sem szakképzett személyzet, a munkakörülmények pedig katasztrofálisak. Ám biztosan dúsgazdagon térhetnek majd haza - ezt képzeli róluk a kívülálló. A kubai állam a külföldön szolgáló orvosok bérét azonban alaposan megcsapolja. 

Az első évben mindössze húsz százalékát kapják meg az adott állam folyósította bérnek, az utolsó évben – általában hároméves szerződést írnak alá – már a bérük harminc százalékát is megkapják, ami 100-350 amerikai dollárig terjed. A két állam közti szerződés határozza meg a fizetendő bért, például Brazíliában a kubai orvosok nem kaphattak kevesebbet ezer dollárnál, de ez nagyon jó helyzet. Ennyit a látványos meggazdagodásról.

A családjukat otthon kell hagyniuk, mintha túszok lennének a kommunista rendszer kezében.

Ha bármi helytelent tesz az orvos, azért is ők felelnek. Havi ötven dollár jár a családnak… 

Kiemelkedő életszínvonal vagy a nyomornál egy fokkal feljebb

Kubában, aki akár ilyen csekély összegű nyugati valutával rendelkezik, az kiemelt életszínvonalat tud biztosítani a családjának. Számos orvos épp ezért írta alá a szerződést, amellyel elvállalják az orvosi rabszolgamunkát. 

Jair Bolsonaro jobboldali brazil államfő, aki a közelmúltban elvesztette az elnökválasztást, még megbízatása elején keményen küzdött a kubai orvosok jogaiért. Azt követelte Kubától, hogy adják meg nekik az összes bért, amelyet Brazíliában keresnek, ne ebből éljen a kubai kommunista diktatúra, és családjukat is engedjék csatlakozni hozzájuk. Havanna a vitát gyorsan lezárta: napokon belül hazatért mintegy 1300 orvos Kubába.

Milyen választása van annak az orvosnak, aki nem vállal ilyen körülmények között külföldi munkát? Maradhat otthon, végül is elmúltak azok az idők, amikor a hatóság erőteljesebb hatást fejtett ki. Azon viszont nem kell csodálkoznia, ha esetleg majd messzi vidéken jelölnek ki neki állást. Az biztos, hogy utolsó helyen találja magát, ha előléptetésről van szó. Egy kezdő orvos úgy 4500-5500 pesót vihet haza, ezért a feketepiacon úgy 140 dollárt, azaz mintegy 60 ezer forintot adnak. Ennél egy börtönőr is többet keres.

Nyilván a fizetések ilyen alacsony szinten tartásával is arra akarják ösztökélni a friss diplomásokat, hogy válasszák a külföldi megbízatást.

A fiatalok kétharmada inkább máshol élne

Az El Pais America, a spanyol nyelvű dél-amerikai napilap arról számolt be, hogy 

a kubai orvostársadalomban egyre több hallgató adja fel tanulmányait. 

A hatéves képzés lejárta előtt, a negyedik, ötödik évfolyamon otthagyják a felsőoktatást, mégpedig egyetemenként tízen-húszan. Az okok egyértelműek: az alacsony fizetések és az, hogy a fiatalabb nemzedéknek már korántsem annyira vonzó a külföldi munka. Nincs meg bennük a mindenáron való áldozatkészség, ami ehhez a munkához kell ebben a rendszerben. 

A kubai kivándorlás számai minden esztendőben magasabbak az előző évinél. Az idén 

csak az Egyesült Államokba 200 ezer kubai migráns érkezett. 

Másik népszerű célpont Spanyolország, ahol már most több százezer latin-amerikai bevándorló él. Egy csak a belső körnek készült kubai közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a fiatalok kétharmada külföldön képzeli el jövőjét, ugyanis a kommunista Kubában nincs meg a lehetőség a normális életre.

(Fotó: 123RF)

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Volo
2022. november 13. 16:42
Ez nem változtat azon, hogy amit írt a kommentelő, az igaz! Ezt bizonyítja nem egy olyan személy aki Kobából Magyarországra jött, s itt él régóta. ( sportolók, családtagjaik, stb.
Dolll
2022. november 13. 00:12
Köszönöm a segítséget, de én már túl vagyok rajta, és a szakvizsgán is, x.éve..... (Mindkettő Szegeden) A kubai orvosi ellátással kapcsolatban érdemes egyébként megnézni Michael Moore "Sicko" c.filmjét. Aki eddig nem volt elégedett a magyar eü. ellátással, utána már biztos az lesz. És a film bemutatja a kubai egészségügyi rendszer szolidaritását is.
Dolll
2022. november 12. 16:50
Ez bizony így van. Magam is tanúja voltam, közel 20 éve, amikor a Szegedi Klinikán több ember előtt közölte a vizitelő professzor, a Temesváron végzett orvossal, hogy: Te itt több receptet nem fogsz írni! Egyébként pedig nem 5 év az orvos képzés, hanem 6. (A 6.év a szigorló év) Az más lapra tartozik, hogy alapvetően egy orvosi pályafutás esetében nem az alapképzés számít, hanem a szakvizsga.
zrx8
2022. november 12. 16:44
Érdekes lenne valami infó a színvonaláról is ennek a nagyüzemi orvosképzésnek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!