Korunk rabszolgái, a csicskák

2012. március 24. 09:15

Az egész viszonyrendszert a brutalitás és kegyetlenség tartja egybe. Interjú.

2012. március 24. 09:15
Till Attila
MNO-Kultúrgrund

„Azért maradjunk még a jelenkori rabszolgatartásnál: kutatásai során mennyire változott meg önben a kép a csicskáztatásról? Nem tartott attól, hogy ha túl finoman fogalmaz, akkor nem fest kellően reális képet, ha viszont túl keményen, akkor meg a néző nem hiszi el, hogy ilyesmi megtörténhet?

A film szerintem nagyon brutális lett, de ennél sokkal kegyetlenebb dolgok történnek a világban. Olyan történeteket hallottam, amelyek a legkegyetlenebb háborús emlékeket idézik. A csicskáztatók nagyon nehezen definiálható bűnt követnek el. Az egész viszonyrendszert a brutalitás és kegyetlenség tartja egybe. A csicskáké a társadalmi hierarchiában a rabszolgai vagy szolgai viszony, s csak nagy ritkán »jönnek fel« a családtag szintig. A csicskáknak nagyjából három lehetőségük van az életben: van, hogy olyan körülmények közül érkezik meg a fogvatartott ebbe a világba, hogy – mint egy életfogytos rab – beletörődik a sorsába, ugyanis a külvilágban sem nagyon van helye. Az az abszurditás a helyzetében, hogy rájön: még mindig tartozik valahová-valakihez. Ez a ritkábbik eset. Ennél gyakoribb, hogy a csicska meghal. A leghátborzongatóbb eset – amivel találkoztam – az volt, hogy miután agyonütötték, nem merték eltemetni, nehogy nyoma maradjon. Azt találták hát ki, hogy egy éppen megdöglött ló hasába varrják, s dögkútba dobták. Másfél év múlva pedig, amikor lebomlott a ló, egyszer csak kilógott egy tornacipős láb a tetemből, s az arra játszó gyerekek vették észre. Persze a ló alapján könnyű volt beazonosítani a tulajdonost és elkövetőt, mert a környéken nincs sok állattartó, se lakos. Az elkövető pedig nem is mérte fel tette következményeit. És van a harmadik, kisszámú, jól végződő eset, amikor a csicska sikeresen megszökik. Volt egy olyan alkalom, amikor az áldozat annyira félt, hogy a szökése után gyalog átment az ország egyik végéből a másikba, majd jóval később visszakeveredett a saját környékére, s elhelyezkedett egy gazdánál, már, mint rendes alkalmazott. De akkor már békén hagyták, pedig elkaphatták volna. Ez is azt mutatja, hogy ennek a bűncselekményi formának nagyon nagy hagyományai vannak, de nincsenek pontos szabályai. Ugyan nem igazán maffiaszerű, szervezett bűnözés ez, de hasonlóan nehéz tetten érni. Számtalan alkalommal próbáltak csicskákat megmenteni rendőrök, szinte már kérlelték őket, hogy csináljanak valamit jogilag, tegyenek feljelentést, hogy segíteni tudjanak. El kell mondanom, nagy elismerés illeti a bűnüldöző szerveket azokért az erőfeszítésekért, ahogy a szélmalomharcukat vívják.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hurkagyurka
2012. március 24. 19:15
Mi a helyzet a média csicskákkal?
Kázmér Kacsa
2012. március 24. 16:17
Egyszer neki kellene szögezni a kérdést! Miért nem a valóságot forgatta azt, hogy a cigányok csicskáztatnak?
bispora
2012. március 24. 14:22
Tornacipős ló címmel meg Tarr béla rendezhetne egy laza 5 órás filmet, kézikamerával, vágás nélkül a cigány lókupec szemszögéből, így ott sem derülne ki ki a hunyó...
bispora
2012. március 24. 14:15
Tilla a ballib véleményformálóknak, média irányítóknak megfelelni akaró, származása miatt túlkompenzáló szánalmas alak- ahogy többen itt már leírták. Csak még egy gondolat: mi lenne ha őstoposzokat fordítanánk ki és a Cigánygyilkosságok című filmben cigányok gyilkolnának magyarokat, vagy Holocauszt cím alatt egy palesztinokkal zsúfolt zsidó koncentrációs tábor mindennapjait mutatnák be... jaj, most látom csak, teljesen összezavarodtam!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!