„Hogyan vélekedett Mindszenty 1956-ról?
Mindszenty szabadságharcnak tartotta, de nem forradalomnak 1956-ot, amelyet már az adott események között is definiált. Ehhez a véleményéhez később is ragaszkodott, ami fontos politikai aktus szerintem,
a nemzet számára megfelelő keretbe akarta helyezni az eseményeket,
amellyel irányt, teret is akart adni, illetve ki akarta jelölni ezzel a maga politikai pozícióját, amelyben – ahogyan említette – pártok felett helyezkedett el. A keret leginkább egy fegyveres szabadságharc volt, amelyben önmagát szabadította fel a nemzet, saját erejéből, lerázva ezzel a szovjet megszállást, a kommunista rendszert is. A cél a nemzeti függetlenség megszerzése volt, egy olyan tabula rasa állapot elérése, amelyben ismét a nemzet saját maga dönthet majd a sorsáról, megszálló csapatok nélkül. Ehhez szabadságharc kellett, nem forradalom.
Miért szabadság és nem forradalom?
A forradalom Mindszenty politikai krédója szerint nem pozitív fogalom, olyan valami, ami destruktív lázadás leginkább, és erre nem eszmetörténeti narratíva szerint jött rá, hanem sokkal inkább gyakorlati alapon. Mindszenty elvetette a forradalmat és a forradalmi rendszereket, a forradalmi módszereket is. A forradalom szerinte az állam és társadalom törvényes/alkotmányos rendjének erőszakos felforgatását jelentette, amelyet bizonyítottnak vélt a gyakorlatban is, hiszen a XX. században minden magyarországi forradalmi rendszernek a rabja, üldözöttje volt, így az 1918-as népköztársaságnak, 1919-es proletárdiktatúrának, a nyilas munkaállamnak, az 1946 utáni köztársaságnak, illetve folytatólagosan a kommunista diktatúra népköztársaságának is.
Mindszenty a kommunizmust is forradalmi rendszernek tartotta, ahogyan Kádár és Nagy Imre is egyébként, ezért nem gondolta, hogy egy ilyen forradalmi rendszert el lehet söpörni egy másik forradalommal, ezért döntött valószínűleg a szabadságharc definíció mellett. Ennek megfelelően helyreállító jellegűek egyházkormányzati cselekedetei például, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) birtokbavétele, a békepapok felmentése, új kinevezések, illetve a csonka püspökkari konferencia megtartása is. Politikai jelentősége azonban nagyobb, még ha konkrét politikai tevékenysége alig, vagy nem is volt, pozíciója, személye, azonban politikumot hordozott magában és egy rejtett közjogi igényt. Ugyanakkor
támogatta a fegyveres harcot, a fegyveres szabadságharcosokat többször is megáldotta