Kétharmados bomlás
Hónapokon át csúcsra járatott egy végtelenül hazug kampányt, miközben semmilyen tényleges mondanivalója nem volt sem az európai parlamenti munkáról, jövőről, sem az önkormányzatokról.
Mikor elégelik meg az emberek, hogy folyamatosan átverték-átverik őket? Interjú.
„A közvélemény-kutatások szerint egyre nő azoknak az aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, most már jól láthatóan elégedetlen a jelentős többség. Nem kellene már százezreknek az utcára vonulniuk?
Az elmúlt 35 évből hány valóban komoly, többszázezres tüntetést tud mondani? A nyolcvanas évek végétől egyetlen ellenzéki esemény, Nagy Imre és mártírtársai újratemetése tudott megmozdítani ilyen jelentős tömeget, akkor a Hősök terén 300-400 ezren gyűltek össze. Az összes többi, az emlékezet és a legendárium szerint hatalmas megmozduláson a résztvevők száma jó, ha átlépte a százezret. De ezekből is talán, ha fél tucat akadt az elmúlt harminc évben.
Ezek szerint nem forradalmi nép a magyar.
A rendszerváltás óta eltelt időben csak akkor vonultak tömegek az utcákon, ha minden ellenzéki párt, civil szervezet és mozgalom együtt tudott működni, félretéve a saját ambícióit. Vagyis feltételek nélküli összefogás, illetve a primitív, egyéni célok háttérbe szorítása nélkül nem ment, s nem is megy.
Erre, látva-hallva az ellenzéki pártok vezetőinek legutóbbi megnyilvánulásait, a különutasság hangsúlyozását és a többiek kritizálását, jelenleg kevés az esély.
Egyedül a momentumos Donáth Anna mondta ki, hogy a civilek nélkül nincs esély a változásra. Viszont a politikai erők hatékony összefogása nélkül nem lehet megszólítani a civileket, s így az embereket sem.
Utóbbiak részéről azért szükség lenne társadalmi szolidaritásra is. Hogy ne csak akkor álljanak egy ügy mellé, ha közvetlenül érinti őket, mert így a legtöbb ügy helyi tiltakozás marad.
Ez is több, mint három évtizedes probléma. A rendszerváltás legfőbb üzenete a magyar társadalomnak az »én túlélése« volt. Egy ország nézte például csendben és érdektelenül végig, ahogyan megszűnnek a munkahelyek, s lehetetlenülnek el egész települések, régiók. Vagyis ez nem újkeletű, nem Fidesz-kreálmány, a jelen hatalom épp csak él a beidegződéssel, és persze visszaél a helyzettel.”
Nyitókép: MTI / Kovács Tamás