Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
„Mi itt mindannyian Jánost táncoltuk körbe” – hangzott el A játszma bemutatója utáni sajtótájékoztatón Nagy Zsolt szájából ez a nagyon fontos mondat. Többszörösen is igaz megállapításként: a másodszorra is a szocialista szuperkém Markó Pál szerepébe bújó Kulka János fantasztikus játéka okán, és mert valóban minden szereplő az ő karaktere körül keringve próbálja kiismerni magát egy olyan világban, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik. Csakúgy, mint az előzményfilm A vizsgában, amely 2011-ben a semmiből felbukkanva aratott váratlan közönségsikert: a meglepő fordulatokkal teli komcsi árulástörténetben végre kifejezetten üdítő volt látni a kamera előtt egész természetesen viselkedő és beszélő magyar színészeket. Bergendy Péter és az életszerű dialógusok mestere, a forgatókönyvet író Köbli Norbert mozija a hibái ellenére is nagyon szerethető és azóta is sokszor hivatkozott alkotás lett, nem csoda, hogy annyian várták, vártuk a folytatást. A játszma – az alapcsapat mellett a rendezői székben immár Fazakas Péterrel – pedig nem is okoz csalódást, és bár a meglepetésfaktor hiánya miatt nyilván nem üt akkorát, elődjénél egy hajszálnyit mélyebbre menve új színekkel gazdagítja a szocialista állambiztonság kötelekében a saját helyüket kereső kis- és nagyemberek meglehetősen szürke világát.
Az egyértelmű visszautalások révén önmagában is teljes filmélményt nyújtó sztori nagy része megint csak Budapesten játszódik, hat évvel a Markó Pálra nézve végzetes események után. A ranglétrán egyre feljebb lépő Jung András (Nagy Zsolt) boldogan él a feleségével, Évával (Hámori Gabriella), további előléptetését mindössze egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter) hátráltatja. A látszólagos nyugalomnak azonban egyszer és mindenkorra vége szakad, amikor Markó újra felbukkan, és egy csinos fiatal lány (Staub Viktória) szintén csatlakozik kettejük furcsa társasjátékához. A néző meg csak kapkodja a fejét, hogy amikor mindenki lő mindenkire, és tízpercenként változik, hogy ki a macska és ki az egér, vajon melyik szereplőnek és miért érdemes igazán drukkolnia. A játszma azonban nem csupán csavaros kémfilm – vagy leginkább mégsem az –, hanem arról szól, mi történik akkor, ha még azokból is ki kell ábrándulnod, akikkel megosztod az asztalodat, sőt az ágyadat. És persze egy fantasztikus gesztus a valóságban és a szerepe szerint is sztrókon átesett Kulka Jánosnak. Lehet, hogy a beszéddel meggyűlik a baja, de ez egyáltalán nem érdekel senkit, amikor csak a szemével minden fontosat el tud mondani.
(A játszma. Magyar krimi, filmdráma. Premier június 9-én a Magyar mozgókép fesztivál nyitófilmjeként)
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Továbbra sem hajlandó lemondani a kormányfői tisztségéről Pedro Sánchez.
Mindenki az utolsó pillanatban kezdett fékezni.
