A rendezővel a kultúra.hu készített interjút az új rendezésének kapcsán.
Alföldi Róbert, aki féltucat színdarabot, köztük az István, a királyt rendezett az elmúlt másfél évtizedben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most a West Side Storyt rendezi Szegeden. Az esemény apropóján Hollósi Zsolt készített vele interjút.
Az interjú készítője megemlítette, hogy az egymás ellen kíméletlenül harcoló két New York-i szekértábor, a Cápák és a Rakéták miatt mintha Magyarországon különös aktualitása lenne ma Leonard Bernstein musicaljének, az 1957-es ősbemutató óta töretlenül népszerű West Side Storynak. Alföldi szerint ez is közrejátszhat abban, hogy a Zikkurat Színpadi Ügynökség most elővette a híres musicalt. Ám a rendező szerint mégsem ez a lényeg, hanem az, hogy mindenki elbukik benne és a történet halállal végződik. Saját bevallása szerint őt ez jobban érdekelte a történetben. Szerinte: „A két szemben álló szekértábor a darab alapkonfliktusa, nem kell felfedezni.
Sokkal érdekesebb számomra azt megtalálni, hogy mitől van ilyen hatalmas indulat ezekben a fiatalokban.”
Hollósi Zsolt felidézte, hogy az eredeti musical zenéjének szerzője, Leonard Bernstein az amerikai zenei élet egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke volt, minden lépését hatalmas médiafigyelem kísérte, gyakran megnyilatkozott különböző társadalmi kérdésekben is, ráadásul némelyik művével hatalmas vitákat robbantott ki. Ennek kapcsán megkérdezte Alföldit, hogy gondolt-e ő már arra, hogy attitűdjében sok a hasonlóság Bernsteinhez. Alföldi megjegyezte, hogy biztosan nem vezényelne olyan jól mint a legendás zeneszerző és karmester.
A rendező a kérdés kapcsán megemlítette, hogy a jogtulajdonosokkal való egyeztetés során eszébe jutott, hogy Bernstein mennyire szabad művész volt, mennyire nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla mások. Érdekesnek tartotta, hogy pont egy ilyen alkotó művénél aggódtak a jogtulajdonosok, hogy mi történik majd a darabbal.
Konfliktusok a jogtulajdonosokkal
Az újságíró megkérdezte a mindenkit érdeklő kérdést a rendezőtől, hogy újrafordították-e a musicalt. A rendező ennek kapcsán elmesélte, hogy kapott egy nyersfordítást, ami alapján ő maga csinálta meg a magyar szövegkönyvet, amit végül negyedszerre fogadtak csak el a jogtulajdonosok. Kiderült, hogy az egyik legfontosabb kérdés amihez ragaszkodtak, az volt, hogy az Amerika című dalban nem lehetnek fiúk a színpadon, a klasszikus filmtől eltérően. A rendező bevallotta, hogy először nem értette a kérést, de ahogy próbálták a darabot és igyekezett megtalálni az Amerika szám jelentését, rájött, hogy igazuk van a jogtulajdonosoknak. A másik nagy vita annak kapcsán volt, hogy hol legyen a szünet.
Miért a gyilkosság után? Először nem értettem, miért kell a puskaport elsütni az első felvonás végén.”
– vallotta be a rendező. Azt is elárulta, hogy próba közben jött rá arra is, hogy miért ragaszkodtak ehhez is a jogtulajdonosok.
A teljes interjú itt érhető el.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
