Horkai állatai olyan partnerekkel dolgoztak együtt, mint a Jägermeister, a Magnum, a Coca Cola, a Sony, a Mercedes-Benz, a Henkel vagy a Timberland, de olyan filmekben is feltűntek, mint a Herkules, az Eragon, a Hellboy vagy éppen a Kémjátszma. Kettőt közülük most megöltek.
A tegnapi napon valaki behatolt a világhírű állatmentő és állatkoordinátor, Horkai Zoltánék gödöllői birtokára, és megölt két szarvast, s az egyiket elvitte. A Discovery Channel sorozatából Farkasemberként ismert Horkai Zoltán feljelentést tett, az esetleges – segítséggel és információval szolgálóknak – pedig nyomravezetői díjat ajánlottak fel.
Az állatkoordinátor gödöllői farmjára betörő ismeretlen tettes vagy tettesek
feltehetőleg hangtompítós puskával végeztek a két szelíd szarvasbikával, köztük a 16 díjat nyert, Oscarra jelölt Testről és lélekről című filmből ismert, Ödön nevű állattal is.
„A képen látható két kezes, kedvenc bikánkat, köztük Ödönt is – aki a legkedvesebb, legaranyosabb szarvas volt a világon, egy filmsztár, egy pótolhatatlan kincs –, agyonlőtték az éjjel. Az egyikük testét elvitték, gondolom megenni, ám nekik nem ehető a húsuk. Ödönt hátrahagyták, mert sokat szenvedve szaladt a gyilkosai elől, próbált elbújni” – számolt be közösségi oldalán Horkai Zoltán partnere, Vasvári Nika.
„Te gyilkos! Megtalálunk, nem nyugszom! Minden állatvédő embert összehívok, és minden jóérzésű ember téged fog keresni!” – tette hozzá az elkeseredett tulajdonos.
Horkai is megerősítette párja feltételezését az ACNews-nak, amely portál négy orvvadász tettesről számol be. Mint az állatmentő fogalmaz: a jó minőségű szarvashús kilójáért hétezer forintot fizetnek. Az egyik szarvas, Sanyi esetében, akit elvittek, körülbelül 70 kiló húst lehetne kinyerni,
így akár több százezer forintot is kaphatnának érte a tettesek.
„Vasárnap reggel épp vendégek jöttek hozzám, amikor az állatgondozóm lélekszakadva jött, hogy a befogókapunál »Ödön úgy fekszik, mint aki meghalt«. Rohantam a helyszínre, ahol Ödön kiterítve feküdt. Jól látszott a mellkasán a lövés nyoma. A vérnyomok alapján elindultam, kiderült, hogy a találat után nem rogyott azonnal össze. Körbeszaladt, majd az egyik befogókapunál kidőlt. Lelőtték a társát, Sanyit is, az ő tetemét nem találtuk meg. Legalább négy ember kellett ahhoz, hogy a nehéz szarvasbikát feltegyék a terepjárójukra, amelynek a keréknyoma a kapunál árulkodik” – fogalmazott a portálnak az állatmentő.
Horkai Zoltán elmondása szerint hangtompítós puskával gyilkoltak az orvvadászok, különben párjával, Nikával felriadtak volna a fegyver dörejére. Mint mondta, az elvitt szarvasbikát 100 méteren át vonszolták a terepjáróhoz.
Vélhetően a húsuk miatt kellett Ödönnek és társának elpusztulnia.
„Csakhogy van egy kis baj. Ezek a szarvasok olyan vakcinával lettek beoltva, amitől a húsuk alkalmatlanná vált az emberi fogyasztásra. Aki pörköltet készít belőle, az bele is halhat, jobb esetben súlyosan megbetegszik. Amúgy több hasonló eset történt már nálunk. A kislányom születése előtt egy nappal szintén bejöttek az orvvadászok, lelőttek egy farkast, amelyik Brumival, a barna medvével élt együtt. Azért nem mertek bemenni a kifutóba a farkas teteméért, mert a közelében feküdt Brumi” – nyilatkozta az ACNews-nak Horkai.
Az erdőben találtak rá az elraboltnak hitt szarvasra. Vasvári Nika, Horkai Zoltán partnere frissítést közölt közösségi oldalán: „Az imént találtunk rá az elraboltnak gondolt szarvasra, aki kimenekült az erdőbe, amikor társa haláltusáját vívta.
Nagyon örülünk, hogy legalább ő életben maradt, próbáljuk hazahozni, de nagyon ijedt és sokkos az állapota”
– tájékoztatott a posztban.
Hozzátette: a halott szarvast példaértékűen vizsgálja a rendőrség.
A rendőrség közleményéből azonban kiderült: „a gödöllői vadaspark területén tartottak helyszíni szemlét kollégáink 2024. január 30-án, miután tudomást szereztek egy eltűnt és egy elpusztult szarvasról. Az ellopottnak hitt állatot kora délután a park erdős területén – a keresésben résztvevők – épségben megtalálták.
A tetemet állatkórházba vitték, ahol képalkotó vizsgálatnak vetették alá.
Az állatorvos a testben nem fedezett fel lövedéket, vagy egyéb fémrepeszt, véleménye szerint az elpusztult állat sérülését egy másik állat agancsa is okozhatta.
Jelenleg semmilyen adat, körülmény nem utal orvvadászok megjelenésére, a zárt park területén illegális behatolásra, lövésre/lövésekre, hangtompítós fegyverekre, az állatok lemészárlására” – írják.
Horkai Zoltán egy világhírű állatkoordinátor, akit a közönség Farkasember néven ismert meg a Discovery-csatorna egyik sorozatából. A férfinak Gödöllőn van egy állatfarmja, ahol számtalan mentett állattal él együtt:
farkasai, medvéi és szarvasai több híres filmben is feltűntek már.
A most meggyilkolt két szarvas közül az egyik, Ödön, legutóbb például Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében is szerepelt, Góliát néven.
Horkai és családja Gödöllő határában él egy négyhektáros birtokon, többek között 26 farkassal, 6 medvével, 130 szarvassal, de otthonra talált náluk hiúz, mosómedve, vaddisznó, sertés, tehén, ló és néhány kutya is. Zoltán a megálmodója és a létrehozója annak a Horkai Animal Training Centernek, amelyért évek óta rajonganak a filmrendezők, legyen szó természet-, játék- vagy reklámfilmről. A filmes szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Zoltán közreműködésével készülő állatos jelenetek mindig tökéletesek lesznek.
Horkai állatai olyan partnerekkel dolgoztak már együtt, mint a Jägermeister, a Magnum, a Coca Cola, a Sony, a Mercedes-Benz, a Henkel, a Timberland, a Green and Black, az Allen Solly, a Coyote, a Grundfos, vagy a ZDF, akik a téli Olimpia közvetítéseiért felelnek.
Illetve olyan filmek kötődnek Horkaiék nevéhez, mint a Herkules, az Eragon, a Hellboy vagy éppen a Kémjátszma.
De az Apró mesék szarvasai, a Sorstalanság állatkerti medvéje, az Ajtó kutyája is mind-mind az ő „tanítványai” voltak.
„Állatokkal filmezni komoly kihívás. Vadállatokkal még inkább. De nem nekünk” – így hangzik a Horkai Animal Training Center mottója. A tulajdonosok szerint ami az állatokkal való munka során igazán számít, az a tudás és a megértés. Vallják: „Nélkülük nehéz eredményeket elérni, legyen szó kutyáról, macskáról vagy akár farkasról. Mi hiszünk a tudásban, az empátiában illetve a képzés fontosságában. De az állatok viselkedésének megértése és mélyreható ismerete nélkül lehetetlen elérni a kitűzött célt”.
Horkaiék állatai már több mint húsz éve állnak a kamerák előtt a filmipar szolgálatában, és sz elmúlt évtizedek hoztak már jó néhány felejthetetlen pillanatot és tapasztalatot számukra, s filmes partnereik számára egyaránt.
Az állatkoordinátor elsősorban európai vadállatokkal dolgozik (farkas, medve, szarvas, vaddisznó), de több esetben lovakkal, kutyákkal, macskákkal, és nem egyszer egzotikus állatokkal és madarakkal is szerepelt már.
A világhír nagy részben a Zoltán által kidolgozott, Európában és az USÁ-ban is ismert, természetes motivációra épülő képzési és állatkoordinációs rendszernek köszönhető.
Horkaiék számára ugyanis elsődleges prioritás az állataik jóléte, akikkel a legnagyobb tisztelettel bánnak, és a viselkedésükkel összhangban, természetes úton motiválják őket a kívánt feladat elvégzésére. Ezen felül pedig a biztonságos munkavégzés is alapvető fontosságú, ezért egy feladat végrehajtása előtt mindig az esetleges kockázatok felmérésével kezdik a munkát, hogy a lehető legbiztonságosabb munkakörülményeket teremthessék meg mind a stáb, mind pedig állataik számára.
Horkai korábban annak kapcsán, hogy ennek ellenére is gyakran idomárként emlegetik őt, azt nyilatkozta: „Az állatidomár szót sosem szerettem, már maga az idomítás kifejezést is erőszakosnak érzem.”
Hogyan működik mindez?
CASTING – a filmkészítés területén eltöltött évek alatt egyértelművé vált Horkaiék számára, hogy a megfelelő állat kiválasztása a feladatra az egyik legfontosabb alapkövetelmény – épp ezért a lehető legtöbb időt szánják a projekt és a feladat számára karakterben és képességben leginkább megfelelő állat kiválasztására.
KÉPZÉS – képzési módszereik arra a filozófiára épülnek, mely szerint állat és ember között alapvetően szükséges a bizalom és a kölcsönös tisztelet – ahelyett, hogy ráerőltetnék egy feladat végrehajtását az állatra – annak természetes viselkedését figyelembe véve veszik őt rá, invitálják az együttműködésre, a feladat elvégzésére.
FORGATÁS – Horkai és csapata a lehető legnagyobb figyelmet fordítja arra, hogy a felvétel napjára és helyszínére érkezve a legjobb fizikai és mentális kondícióban lévő állatokkal jelenjenek meg, amelyek tökéletesen fel vannak készítve a feladat elvégzésére.
Talán olvasóink közül is sokan emlékeznek rá, hogy a 2015-ben a Discovery Channel-en futó hatrészes sorozat, a Zoltán, a Farkasember (Zoltan the Wolfman) is Horkai Zoltán életét és mindennapjait mutatta be.
„Arra nem emlékszem, hogy mikortól akartam farkast, csak arra, hogy mindig akartam” – mesélte Horkai korábban a Forbes Magazinnak. Első farkasa (Wolfi) 6 hetesen került Zoltánhoz, ami a szelídítés szempontjából már késeinek számít, második farkasa viszont még a szemét sem nyitotta ki, amikor magához vette. A portál – az állatkoordinátorral készült cikkében – arról is beszámolt,
hogy Zoltán 1994-ben egy filmbe illő címre, a 12. kerületi Lidérc utca 13-ba vitte haza első farkasát, aki sokszor okozott kalamajkát az utcában, amikor is átszökött a szomszédokhoz (például Széles Gábor üzletemberhez).
„Soha nem szóltak érte, szinte hozzászoktak, hogy időnként megjelent egy kisfarkas a kertjükben” – idézi a férfit a portál, amely azt is elárulja: Horkai vonzódása a (vad)állatokhoz talán ott gyökerezik, hogy édesanyja előszeretettel olvasott neki Jack London könyveket, ezenkívül 1976-ban kisgyermekként nézhette esténként a tévében a Kántor című magyar krimisorozatot, ahol nagy hatással volt rá a nyomozókutya, sőt kisiskolásként ő is kapott egy németjuhászt.
Ezután hamar híre ment Horkai szelíd farkasainak, mígnem 1995-ben megkereste egy magyar természetfotós, aki svájci társával Erdélyben forgatott természetfilmet, ebbe hívták meg Zoltánt és a farkasait. A produkció nagy sikert aratott különböző fesztiválokon, osztrák filmesek is felfigyeltek rá, így Zoltán az 1990-es évek közepétől az osztrák közszolgálati műsorszolgáltató, az ORF természetfilm-gyártó cégével, az Universummal is együtt dolgozott.
Első nagyobb filmjük az Ötzi volt 1996-97-ben.
A Lidérc utca után Horkai Gödöllőre költözött egy 2,5 hektáros telepre, ahol a Mafilmes idők után „Medvepapaként” emlegetett Kósa József élt 19 medvével, melyek később a veresegyházi medveotthonba kerültek. Horkai egyébként a farkasait is tőle vette. Mivel Kósa nem beszélt angolul, Zoltán segített neki a medveotthon körüli teendőkben, később 1998-tól 2002-ig ő lett a medveotthon igazgatója.
A mostani, sajnálatos eset is Gödöllőn, Horkaiék jelenlegi birtokán történt, ahol a szóban forgó – orvul meggyilkolt – szarvasok külön karámokban voltak elhelyezve, az egész telep pedig dupla kerítéssel van elkerítve, hogy megakadályozzák az állatok szökését. A jelek szerint az elkövetők egy hátsó kapun jutottak be a telepre, hogy véghez vigyék szörnyű tettüket.
A rendőrségi vizsgálat megkezdődött az ügyben.
Nyitókép: kollázs / Horkai Zoltán Facebook-oldala
Létezik egy ember, aki hatezer napot töltött a vadonban farkasok között. Könyvében bemutatja, hogy a Homo sapiens képzeletét az idő kezdete óta fogva tartó állat odaadó szülő, megbízható barát, kiváló csapatjátékos és példás vezető – intelligenciája és személyisége van, amelytől tanulhatunk.
„Ha már a természettől ajándékba kaptunk egy ilyen kincset, mint a Tisza-tó, akkor legyen fő célunk a megóvása." Részint ezzel a szándékkal készült Szendőfi Balázs, Ljasuk Dimitry és Fehér Zoltán lenyűgöző természetfilmje: a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom csütörtöktől látható a mozikban.
A korábbi finn miniszterelnök leszerződött egy ügynökséggel.
Magyarország húsz éve az Európai Unió tagja. Mi történt azóta? Eközben a Közel-Keleten feszült a helyzet: Az USA támogatja Izraelt, vajon Európa is így tesz?
Igazán harmonikus társasjátékokkal ismerkedhettünk meg a hónapban, méghozzá szó szerint, elvégre a természet benépesítése mellett sárkányokat foghattunk be, de némi csatára is sor került.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozás lefolytatására a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát jelölte ki.
