Fliegauf returns to his gritty Hungarian roots

Az a gyanúm, hogy Arany János nem bontotta ki az igazság minden szeletét a „művészekkel” kapcsolatban, amikor a Velszi Bárdok című balladájában ezt írta: „Ötszáz bizony dalolva ment lángsírba Velszi bárd, De egy sem tudta mondani, hogy éljen Eduárd.” A történelmi tapasztalatok az ellenkezőjét is mutatják: Az anyagi öszztönzés „lenini elve” motiválhatta a szöveg és a zene szerzőjét annakidején aki a Sztálin kantátát magas művészi szinten megírta: „Mert szívünk kitárul, Nagy Sztálin szavára, És boldog az ember, ha róla dalol”. Napjainkban sok sikeresnek mondott, különféle díjakkal dekorált magyarul beszélő „művész” felismerte, hogy a „siker útja” a magyarok gyalázásán, befeketítésén keresztül vezet. Régen, amikor még a forint többet ért, mint most, ilyen pénzért akármilyen aljasságra kész alakok mentalitását így jellemezték: „Egy forintért egy tetűt elhajt Vácig.” A „művelt nyugaton” sikereket elérésére törekvő magyarul (is) beszélő (élet)művészek felismerték, mi a „conditio sine qua non” azaz a feltétel ami nélkül nincsen siker: a témaválasztás: A a magyarok gyalázásáért, befeketítésével, magyarországi kisebbségek sanyarú sorsával kell foglalkozni, akik ki vannak szolgáltatva a gonosz rasszista/fasiszta magyarok perverz indulatainak. Flieghauf Benedek is ennek megfelelően választott témát: A Csak a szél egy négytagú roma család egy tragédiába torkolló napját mutatja be. A film nem közvetlenül a romagyilkosságokról szól, fiktív történet, de áthatja a gyilkosságsorozat okozta félelem, amelyet a roma közösség tagjai éreztek 2008-2009-ben - mondták el korábban az alkotók. Dieter Kosslick, a filmfesztivál igazgatója a seregszemle előtt néhány nappal úgy fogalmazott, kiválónak tartja a magyar filmet. "Nem is válogattuk volna be a versenybe, ha nem látjuk esélyesnek" - mondta. A film magyar-német-francia koprodukcióban készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), valamint az Eurimages, az Európa Tanács filmtámogatási alapja segítségével. (Index) A „művelt nyugaton” az irodalom területén is csak a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsával foglalkozó „művek” számíthatnak sikerre, sőt Nobel díjra is. A megélhetési „művészek” ráéreztek: Olyan témaválasztással, ami az Olaszliszkai llincseléshez hasonló eseteket mutatna be, azok indítékait is feltárva, nincsen esélyük az anyagi és „erkölcsi” sikerre az olyan típusú megmérettetéseken, mint a Berlini Biennálé. Olyan alakok, mint Dieter Kosslick, a filmfesztivál igazgatója a valóság bemutatását ez esetben nem tartaná „Politikailag Korrektnek” "Nem is válogatjuk be a versenybe, ha nem látjuk esélyesnek" – mondaná a Magyarország lejáratásában érdekelt potentát.

De itt kibontotta: Az irgalom nagy és örök, Megszán s átkom nem mennydörög: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/orokzsi.htm