Az emlékmű-összefirkálás sajnos nem egy rendkívüli esemény, de mégse szokjunk hozzá – többet érdemelnek saját hőseink.
Nem a brigadérosét, hanem az embermentőét. Durva firkákkal csúfították el Ocskay László, a több ezer zsidó életét megmentő, magyar királyi huszárszázados emlékoszlopát a Városligetben. Hogy alig ismerjük a nevét? Így jár egy nemzet, amely nem gondozza eléggé a saját valós múltját.
Az emlékmű-összefirkálás sajnos nem egy rendkívüli esemény, különösen a hozzánk hasonló anómiás társadalmakban, de mégse szokjunk hozzá – többet érdemelnek saját hőseink. A magyar nemes Ocskay-család tagjaként László tüzértisztként szolgált és sebesült meg az első világháborúban, ezért utána élete végéig ortopéd cipőt kellett hordania. A két világháború között a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. vezérképviselőjeként dolgozott – írta róla Ablonczy Bálint a Heti Válaszban.
Ocskay a második világháború alatt reaktiváltatta magát, 1944 nyarán pedig a frissen felállított 101/359 munkaszázad parancsnoka lett. Az alakulat hivatalosan ruhagyűjtéssel és -javítással foglalkozott, ám a valóságban munkaszolgálatból, deportálásból szökött zsidókat vett állományába, hivatalos papírokkal látta el őket. A mai Radnóti Miklós Gimnázium lett a főhadiszállás, ahová sokan a családjukat is magukkal vitték.
A körülöttük ólálkodó nyilasok ellen Ocskay sokszor csőre töltött fegyverrel lépett fel. Az is előfordult, hogy Ocskay kapcsolatai révén hazai sváb SS-esek védték meg a magyar zsidókat a magyar nyilasoktól. A 2.500 megmentett között voltak Kellér Dezső és Ráday Imre színművészek, Goda Gábor Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok is.
A Heti Válasz arról is írt: Ocskay a háború után nem lett ünnepelt hős: horthysta katonatiszti múltja, „imperialista” kapcsolatai gyanússá tették, s ha 1947-ben családjával együtt nem hagyja el az országot, valószínűleg elítélték volna. Ocskay László végül az Egyesült Államokban éjjeliőrként dolgozott, majd nyugdíjasként szerény körülmények között élt, s elfeledve, díjak, jutalmak, kitüntetések nélkül halt meg 1966-ban. „Túl büszke volt ahhoz, hogy bármit kérjen, vagy felhívja magára a figyelmet” – mondta a lapnak Ocskay Rudolf, az embermentő itthon maradt rokona.
„Cselekedeteivel bizonyította, hogy lehet és kell is tudni választani a jó és a rossz között”– mondta Ocskayról a róla szóló dokumentumfilm rendezője, Fonyó Gergely.És ti, szellemi és fizikai építkezés helyett csak rongálni képes; a két világháborúban is hősként viselkedő, életét kockára tevő magyar katonatiszt emlékét romboló; még nyílt náciskodáshoz is gyáva, névtelen és arctalan senkiháziak, ti mit tettetek le eddig az asztalra Ocskayhoz – vagy csak az alapvető emberség parancsához képest?
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
